Neharagudjatok, nem nagyon szoktam azthiszem belinkelni szövegeket, de tegnap azthiszem épp erről vagy hasonlórol beszélgettünk odalent a sztrííten....

MOSZKVA – Lehet, ismét meg kell tanulnunk egy már-már elfeledett kifjezést: hidegháború?! Elképzelhető: Putyin volt orosz elnök nem tett le arról, hogy Oroszország ismét a világ szuperhatalma legyen.

Ismét leereszkedik a vasfüggöny, és fagypontra süllyednek a nemzetközi kapcsolatok? Európában és Amerikában is tartanak attól, hogy ismét visszatérnek a hidegháborús állapotok, és szembefordul egymással a két nagyhatalom, az Egyesült Államok és Oroszország. Miről is van szó? Moszkva háborúval akadályozta meg, hogy kaukázusi szomszédja, Grúzia belépjen az Amerika vezette katonai szövetségbe, a NATO-ba: ha ugyanis Grúzia a NATO tagja lenne, akkor a katonai tömb Oroszország hátába kerülne.

A másik fontos ok az olaj: grúz földön vezet át Azerbajdzsánból az egyetlen olyan kőolajvezeték, amelyet nem az oroszok ellenőriznek. A nyilatkozatháború megindult: Először George Bush amerikai elnök, majd Condoleezza Rice külügyminiszter ítélte el a Kreml politikáját. Ezt követően Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök és Dmitrij Medvegyev elnök vágott vissza, az Egyesült Államok felelősségét firtatva. A felek odáig jutottak, hogy az oroszok azzal gyanúsították meg Amerikát, hogy katonáik titokban részt vettek az oroszok elleni harcban a grúzok oldalán: ezt Washingtonban hivatalosan cáfolták.

A Grúziában történtek mögött Oroszország legerősebb embere, Vlagyimir Putyin áll. A volt orosz elnök korábban érzékeltette, Oroszország ismét nagyhatalom lesz. A cél megvalósításához elsöprő katonai ereje mellett másik fegyverre is lelt: az orosz térségből származó energiára, amelytől Európa nagy része, így például Magyarország is függ. Noha Putyin nyolc év után hivatalosan távozott az elnöki székből, a hatalom továbbra is az ő kezében összpontosul. Az olajból és a földgázból származó dollármilliárdokat pedig az általa vezetett Oroszország arra kívánja szánni, hogy ismét Amerikával egyenrangú szuperhatalom legyen.

Az oroszok a Grúzia elleni támadással azt is egyértelművé tették: továbbra is saját érdekszférájuknak tekintik a volt Szovjetunió tagállamainak területét, így Grúzia mellett Fehéroroszországot, Ukrajnát, Lettországot, Észtországot és Litvániát is. Moszkva ennek jegyében a fent sorolt balti államokat és Lengyelországot is igen komolyan megfenyegette: Grúzia melletti kiállásukért súlyos árat fizethetnek.

Ügyes húzás: Medvegyev ül az államfői székben, de Putyin a vezér

A nagy orosz bábjátékos erősebb, mint valaha! Hiába lépett vissza ugyanis Vlagyimir Putyin második ciklusát követően az orosz alkotmánynak megfelelően az elnöki pozícióból, még mindig ő irányítja Oroszországot. Utódját, Dmitrij Medvegyevet maga Putyin szemelte és képezte ki az államfői feladatra, és eddigi megnyilvánulásaikból az is jól látható, Medvegyev semmit sem tesz mentora nélkül. Medvegyev beiktatását követően haladéktalanul Putyint tette meg orosz miniszterelnöknek. Az orosz–grúz háború volt Medvegyev májusi megválasztása óta az első jelentős esemény, amelynek valóságos irányítását jól jelzi, hogy az orosz erők kaukázusi bázisára nem Medvegyev, hanem maga Putyin utazott el, pedig a haderők parancsnoka a mindenkori elnök.

Ezzel fenyegeti Oroszország a világot

Járőrrepülések: Tavaly újította fel az orosz légierő a járőrözést a Csendes-óceán, az Atlanti-óceán és a Jegestenger felett – utoljára ilyet a hidegháború éveiben végeztek a nehézbombázók. A repülők többször megközelítették az amerikai felségterületeket.
Rakétapajzs: Oroszország nem engedi, hogy határai közelébe NATO-rakétabázisokat telepítsenek – így reagáltak Putyinék arra, hogy a szövetség a terrorfenyegetésre hivatkozva rakétapajzsa bázisait akarja Lengyelországba és Csehországba telepíteni.
NATO-tagság: Ukrajna nem lesz NATO-tag: ez a Kreml állásfoglalása az ukránok belépési szándékával kapcsolatban. Oroszország ugyancsak ellenzi a balti államok szövetséghez való csatlakozását, mivel az szerinte orosz területeket fenyegetne.
Kaukázusi háborúk: Oroszország évek óta folytat „békefenntartó” tevékenységet a kaukázusi térségben, így Dél-Oszétiában, Csecsenföldön, Ingusföldön és Abháziában.